Bogárdi Tünde
2011. szeptember 15, csütörtök
Kállai Ernő, 19:54
Képgaléria  Nyomtatás  E-mail 

BOGÁRDI TÜNDE

Szociálpedagógus, a Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti Karának posztgraduális hallgatója

bogarditunde@gmail.com

Szociálpedagógusként (tanácsadó és kriminálpedagógia szakirányon) szerezett diplomát az egri Eszterházy Károly Főiskola Tanárképzési és Tudástechnológiai Karán, utána pedig a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetének szociális munkás mesterképzését végezte el. Jelenleg a Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti Karán folyó vidékfejlesztő szociális munka szakirányú továbbképzés hallgatója.

Az utóbbi években számos, az Eszterházy Károly Főiskolán folyó kutatási feladatban vett részt, és saját kutatási tevékenysége is sokrétűnek mondható. Országos Tudományos Diákköri Konferencián első helyezéssel jutalmazott dolgozatának témája a testvérféltékenységgel kapcsolatos szülői attitűd vizsgálata volt kétgyermekesek, illetve nagycsaládosok mintájában, majd ezt követően – több kisebb kutatás mellett – a közösségiség népmesékben történő megjelenésének vizsgálatával foglalkozott.

Érdeklődése az utóbbi időben a vidék felé fordult, leendő kutatási tervei is e témakörre irányulnak. Kiemelten foglalkoztatják a társadalmi folyamatok térbeli összefüggései, a társadalmi és térbeli elkülönülés okozta társadalmi feszültségek, illetve ezek megoldási lehetőségei.


Előadásának összefoglalója

Közösségi identitás-elemek a cigány, a székely és a magyar népmesékben

A közösségiség-érzés mint identitás-elem a társadalmi önbesorolás alapjaként meghatározó jelentőségű (Buda 1994). Ennek népmesékben való megjelenését vizsgálni pedig olyan kutatási területet jelent, amely számos ismerettel járulhat hozzá az adott közösségek differenciáltabb megismeréséhez.

Kutatásom során – kiindulva abból a feltevésből, hogy a népmesék leképezik a kultúrát – a népmesékben megjelenő nemzeti/ etnikai identitásra és a közösségi funkciókra vonatkozó tartalmak elemzése volt a cél. A kutatási mintába magyar, székely és cigány népmesék kerültek be, utóbbit tovább bontva romungró, oláh, beás és erdélyi cigány népmesékre.

Az általam végzett vizsgálat eredményeként számos következtetés levonható a népmesékben tükröződő identitás-elemek vonatkozásában.