Fórika László
2011. szeptember 15, csütörtök
Kállai Ernő, 19:58
Képgaléria  Nyomtatás  E-mail 

FÓRIKA LÁSZLÓ 

főosztályvezető-helyettes, Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Országgyűlési Biztosa Hivatala

forika@obh.hu

Tanár, jogász. 1992-ben szerzett magyar-történelem szakos tanári diplomát. 5 évet tanított. Az ELTE jogi karán 2001-ben végzett.  Azóta a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa vizsgálati és elemző főosztályán dolgozik; elsősorban oktatási ügyekkel foglalkozik.  


Előadásának összefoglalója

A szülői igénybejelentő nyilatkozatok problematikája

Az igényfelmérés két szakaszból áll: a helyi önkormányzat a szülőket tájékoztatja a kisebbségi nevelés-oktatás igénylésének jogáról, annak céljáról, tartalmáról; illetve összegyűjti a tájékoztatás alapján benyújtott, a kisebbségi hovatartozású szülők írásbeli nyilatkozatait.  A kisebbségi jog – ennek részeként a kisebbségi neveléshez-oktatáshoz való jog – különjog, alanya, jogosultja kizárólag a kisebbségi közösség és a kisebbséghez tartozó személy.

A gyakorlatban az utóbbi szabály tulajdonképpen nem érvényesül. Az általános iskolákban folyó kisebbségi nevelés-oktatás helyzetének megismerésére irányuló ombudsmani vizsgálat során alig találkoztunk olyan intézménnyel, amelyben a szülők ­– az iskolaigazgató tájékoztatása szerint – a kisebbségi nevelést 100%-os arányban saját kisebbségi hovatartozásuk alapján, a kisebbségi kultúra és hagyomány megőrzése érdekében igényelték volna. A kisebbségi oktatást a szülők 20–50%-a a megszerezhető idegennyelv-tudás miatt igényli.

Az intézményfenntartók és az intézmények az igényjogosultság kérdését (alapvetően az anyagi érdekeik miatt) nem firtatják, így a gyakorlatban a szülői igénybejelentő nyilatkozatok tartalmi elemeként sem jelenik meg a kisebbségi hovatartozásra hivatkozás.  A kérdéskörre vonatkozó jogszabályok nem adnak egyértelmű eligazítást. Az igényfelmérést végző helyi önkormányzatok ezért nem tudják biztosan, hogy

  • milyen mélységű és tartalmú tájékoztatást kell nyújtaniuk a szülőknek,
  • az igényfelmérésben közreműködés joga alapján milyen jogosítványokat kell biztosítani a kisebbségi önkormányzatoknak,
  • a szülői nyilatkozatoknak milyen formai és tartalmi előírásoknak kell megfelelniük,
  • mi a teendő akkor, ha a kisebbségi oktatás iránti érdeklődés „túl nagy”; lehet-e, s ha igen, hogyan lehet rangsorolni a jelentkezőket.