Gyivicsán Anna
2011. szeptember 15, csütörtök
Kállai Ernő, 19:59
Képgaléria  Nyomtatás  E-mail 

GYIVICSÁN ANNA

egyetemi tanár, a Magyarországi Szlovákok Kutatóintézete tudományos tanácsadója­, alapító igazgatója

vusm@globonet.hu

Felsőfokú tanulmányait az ELTE Bölcsészettudományi Karának szlovák nyelv és irodalom-történelem szakán folytatta. 1963 és 1967 között a szegedi Juhász Gyula Főiskola oktatója volt. 1967-től 1969-ig a Közép-Európai Társadalomtudományi Intézet munkatársaként dolgozott. 1969 és 1974 között a Közművelődési Minisztériumban dolgozott. 1974-től az Eötvös Loránd Egyetem Bölcsészettudományi Karának oktatója. 1990-ben alapítója és 2002-ig igazgatója volt a Magyarországi Szlovákok Kutatóintézetének, amelynek jelenleg tudományos tanácsadó főmunkatársa.

1975-ben egyetemi doktori fokozatot szerzett, 1989-ben a néprajztudomány kandidátusa lett. Kutatási területei: a népi, az egyházi és a magas kultúra összefüggései a szlovák és a magyarországi szlovák kultúra területén; többségi és kisebbségi kultúrák kölcsönhatása; nyelv és kultúra viszonya.

Tagja számos tudományos társaságnak (többek között a Magyar Néprajzi Társaság tiszteletbeli tagja; a Szlovák Néprajzi Társaság tiszteletbeli tagja; a Szlovák Tudományos Akadémia Etnológiai Intézet tudományos tanácsának, valamint az MTA Néprajzi Bizottságának tagja). Több nemzetközi tudományos folyóirat szerkesztőbizottságának tagja.

Számos kitüntetéssel ismerték el tudományos munkásságát. Megkapta többek között a csehszlovák külügyminisztérium Jan Ámos Komenský emlékérmét, a Pro Renovanda Cultura Hungariae kitüntetést, az Országos Szlovák Önkormányzattól a Za našu národnosť kitüntetést. 2008-ban Tótkomlós díszpolgárává avatták.


Előadásának összefoglalója

A bolognai rendszer ambivalens hatása a magyarországi szlovák felsőoktatásra

Az előadás bevezető része bemutatja azokat az elképzeléseket, próbálkozásokat, amelyek az általános felsőoktatási képzési kereteken belül a nemzetiségi képzés – ez nagyon sokáig kizárólag a tanárképzést jelentette – speciális jellegét kívánták erősíteni. Az előadás második része azt próbálja feltárni, hogy a nemzetiségi képzés ismétlődő krízis-folyamatait mi okozta, s hogy a bolognai rendszernek már egy igen sérülékeny, szinte védtelen felsőoktatási szlovák képzéssel kellett konfrontálódnia. Az előadás harmadik része felvázolja a magyarországi szlovák értelmiség képzésének lehetséges (vagy: kívánt) modelljét.