Kacziba Ágnes
2011. szeptember 15, csütörtök
Kállai Ernő, 20:00
Képgaléria  Nyomtatás  E-mail 

KACZIBA ÁGNES

docens, Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Szláv Intézet

kacziba00@vnet.hu

1980-ban szerzett középiskolai tanári oklevelet a szegedi József Attila Tudo­mányegyetem német-orosz szakán, majd 1986-ban egyéni levelező hallgatóként a budapesti ELTE BTK szerbhorvát szakán. Szerb szakfordítói bizonyítványa van. Szlovén nyelvből középfokú nyelvvizsgát tett. Bolgárul is beszél.

Végzés után a szegedi egyetemre került tanársegédként, jelenleg a Bölcsészettudományi Kar Szláv Filológiai Tanszékének docense. Az egyetemen kezdetben az orosz mellett fakultatív nyelv­ként, illetve az 1998-ban indult B-szakos szerbhorvát képzésben szerb és horvát nyelvet, nyel­vészetet és nyelvtörténetet is tanított. 1993 óta a szerb szak, illetve szakirány fe­le­­lőse. Szerb nyelvtant, nyelvtörténetet, összehasonlító szláv nyelvészetet és fordítást taní­t. Gyakran végez fordítói és lektorálási munkát is.

Szakterülete elsősorban a szerb nyelv története és az összehasonlító szláv nyelvészet. 1998-ban egy XVII. századi szerb kódex leírásával szerzett PhD-fokozatot. Újvidéki kollégáival készített egy szerb–magyar középszótárt, amely jelenleg kiadóra vár.


Előadásának összefoglalója

Szerb nemzetiségi képzés a Szegedi Tudományegyetemen

Szegeden 1993 óta folyik szerb szakos bölcsész- és tanárképzés. A bolognai rendszer beve­ze­tése előtt a hallgatók általában kétszakos, teljes értékű (bölcsész- és tanári) diplomát szerez­tek, elhelyezkedési esélyeik sokkal jobbak voltak, mint a jelenlegi egyszakos bölcsész­képzésben, illetve a jelentősen csökkentett kreditszámú kétszakos (de inkább másfél szakos) tanárképzésben. A bolognai rendszer csak a nagy szakok esetében tűnhet kedvezőnek, de a mesterszakok túlzott specializációja ott is kétségessé teszi, hogy el tudnak-e majd helyezkedni a hallgatók. A bolognai rendszer bevezetése a kis szakokat, így a nemzetiségi szakokat is minden szempontból hátrányosan érintette, különösen a tanárképzést. Nemzetiségi szakok esetében a tanárképzés csak úgy tudom elképzelni, hogy a hallgató elvégzi a bölcsészképzést, tehát biztos és széles szakmai alapokat szerez, s ahhoz még pedagógiai, módszertani tárgyakat tanul. Jelenleg viszont a tanár szakos hallgató rosszabb esetben, tehát minor szak esetén már 90 szakmai kredittel is diplomát szerezhet. Milyen szakmai biztonsággal dolgozik majd egy ilyen tanár? És ez nem csak a nemzetiségi szakokra érvényes…