Orosz Ildikó
2011. szeptember 15, csütörtök
Kállai Ernő, 20:03
Képgaléria  Nyomtatás  E-mail 

OROSZ ILDIKÓ

elnök, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, Beregszász

foiskola@kmf.uz.ua

Az Ungvári járási Nagydobronyban, pedagógus családban született. 1977-ben felvételt nyerte az Ungvári Állami Egyetem matematika szakára, ahol 1983-ban kapta meg matematika tanári diplomáját. Tanulmányai alatt a Nagydobronyi Középiskolában dolgozott napközis nevelőként, tanítóként, majd 1982-től matematika tanárként. 1985-ben kinevezték az iskola oktatásért felelős igazgatóhelyettesévé. 1990-ben megválasztották a Nagydobronyi Középiskola igazgatójának. A középiskola igazgatói teendőit 1995-ig látta el.

1995-ben felvételt nyert a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Neveléstudományi Tanszékének „A nevelés és művelődés társadalmi összefüggései ” című doktori programja képzésére. Doktori értekezését 2001-ben védte meg. 1996-tól tanít pedagógiát a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskolán. A Főiskola elnöki teendőit 2000-től kezdve látja el.

Kutatási területe: a kárpátaljai magyar nyelvű/nyelvi oktatás helyzete 1944 után; a kárpátaljai magyarság továbbtanulási esélyei és lehetőségei, karrierkutatások; a szórványok, szórványoktatás és művelődés Kárpátalján; a kisebbségek kisebbsége – magyar ajkú romák oktatási helyzete Kárpátalján.

Tagja több szakmai testületnek (MTA Köztestülete; Kárpátaljai Magyar Felsőoktatási Tanács; Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség; Kárpátaljai Magyar Ösztöndíjtanács). Szakmai tevékenységét számos kitüntetéssel díjazták, többek között 2004-ben elnyerte az „Ukrajna érdemes oktatási dolgozója” címet, 2005-ben az Információs Társadalomért szakmai éremben részesült. Ugyancsak 2005-ben kapta meg az MTA Arany János emlékérmét. 2010-ben a Pro Minoritate Alapítvány Lőrincz Csaba díját vehette át, s ugyanebben az évben részesült  A Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti keresztje kitüntetésben.


Előadásának összefoglalója

Az ukrajnai nemzeti és nemzetiségi oktatás elmélete és gyakorlata a függetlenség első két évtizedében

Ukrajna 1991-ben alakul önálló állammá a Szovjetunió szétesésekor. A Szovjetunióban még kisebbségi ukrán nemzet államalkotó, törvényhozó hatalommá válik. A függetlenség előtt az ukránok mint kisebbségi közösség ugyanazokat a problémákat és célokat tűzték ki maguk elé az oktatás és a kultúra terén, amit a többi birodalomban élő kisebbség is kívánt elérni. A függetlenségről döntő népszavazás előtti héten a fő célt a pedagógusok központi lapjában közölt cikk így fogalmazta meg: „Az Ukrajnában élő nemzetiségeknek nemzeti iskolát!”. Többek között ennek a reményében is szavaztak az Ukrajnában élő kisebbségek a függetlenség mellett. Az államiság elfogadásának átmeneti időszakában hozott kisebbségi törvények még ezt az akaratot tükrözték. Az új nemzeti alkotmány elfogadása utáni törvények, rendeletek elemzése alapján jól körvonalazódik, hogyan változik meg a hatalom annak függvényében, hogy milyen pozíciókkal bír, hogyan lesz egy kisebbségiből olyan többségi, amely a számára megadatott lehetőség után hamar elfelejti a kisebbségi lét oktatási, kulturális problémáit, és elfelejti biztosítani a lehetőségeket az új szituációban kisebbségivé vált közösségek számára. Nem felejti viszont azokat a hatalomgyakorlási technikákat, amit vele szemben mint kisebbségi közösséggel szemben alkalmazott az erősebb pozíciókkal bíró többségi nemzet, és e technikákat alkalmazza immár saját kisebbségével szemben. Az előadás erre kívánja felhívni a hallgatóság figyelmét.