Szalai Júlia
2011. szeptember 15, csütörtök
Kállai Ernő, 20:06
Képgaléria  Nyomtatás  E-mail 

SZALAI JÚLIA

tudományos tanácsadó, MTA Szociológiai Kutatóintézet

szalai.julia@chello.hu

Az MTA Doktora, a Közép-európai Egyetem tanára, egyszersmind az MTA Szociológiai Kutatóintézetének tudományos tanácsadója. Fő kutatási területei és témái: a jóléti államok szociálpolitikai rendszereinek összehasonlítása és a posztszocialista jóléti állam specifikumai; „régi” és „új” szegénység Közép-Kelet-Európában az átrendeződő osztály-, etnikai és nemi viszonyok tükrében; etnikai különbségek és megkülönböztetések az oktatásban és azok hatása a fiatalok széttartó életpályáira; roma elismeréspolitikai küzdelmek és az állampolgáriság etnikai tartalmának változásai; redisztribúciós küzdelmek és a szegénység etnicizálódása; új polgárosodás és törésvonalak a hazai társadalmi struktúrában.

Említett témái alapján posztgraduális kurzusokat tart a CEU-n, az ELTE Szociálpolitikai Doktori Iskolájában, valamint a Glasgow-i Egyetemen. Kutatásai és tanári munkája mellett szakértőként dolgozik az ENSZ, az Európai Unió, az Európa Parlament és az Európa Tanács egyes projektjeiben, valamint részt vesz számos hazai és külföldi folyóirat szerkesztőbizottságában.


Előadásának összefoglalója

Az esélyegyenlőség megfogyatkozott esélyei: a roma gyerekek iskolai szegregációjának társadalmi felhajtóerői

A hazai közoktatást mind markánsabban jellemző etnikai szegregációt közkeletűen az előítéletesség és a diszkrimináció jelenségeire szokás visszavezetni. Az előadás egy bővebb merítésű magyarázatra tesz kísérletet: a romák elkülönítésére irányuló folyamatokat a többségi társadalom – főként a középosztály – státusz-töredezettségeire és tartósult bizonytalanságaira válaszul született státusz-rekonstrukciós eljárások sorozataként mutatja be. Az iskola példáján igyekszik áttekinteni, ahogyan e státusz-rekonstrukciós eljárások a roma fiatalok kirekesztését az oktatás hagyományos eszközeinek (osztályozás, tantárgyi szelekció) átértelmezésével az iskolarendszer strukturális elemévé emelik. Az előadás záró részében e szerkezeti fejlemények nézőpontjából kerül sor az integrációs törekvések néhány dilemmájának felvetésére.